A romániai kommunista diktatúra bukása után harminchat évvel még mindig nem csillapodnak a kedélyek a nagybányai görögkatolikus és ortodox egyház között. A két egyházmegye közötti történelmi konfliktus idén nyáron újabb mélypontra jutott. A Máramarosi Görögkatolikus Egyházmegye 2026 júniusában hivatalos nyilatkozatban ítélte el az ortodox püspökséget, azzal vádolva őket, hogy tudatosan és szándékosan megpróbálják kitörölni a történelemből a város leghíresebb görögkatolikus örökségét.

A vita középpontjában a nagybányai Istenszülő elszenderedése (Adormirea Maicii Domnului) katedrális áll. Ez a helyzet nemcsak jogi, hanem mélyen identitás béli kérdéssé vált, amely teljesen megosztja a helyi román ortodox és görögkatolikus hívőközösséget.
Az elrabolt székesegyház öröksége
A feszültség gyökerei 1948-ig nyúlnak vissza, amikor a kommunista rezsim betiltotta a Román Görögkatolikus Egyházat, és annak minden vagyonát a Román Ortodox Egyháznak adta át. Köztük volt a nagybányai Istenszülő elszenderedése katedrális is, amelyet 1905 és 1911 között épített a görögkatolikus közösség Alexandru Breban akkori görögkatolikus esperes vezetésével. A templom pedig 1930-tól az egyház megszüntetéséig hivatalosan a Máramarosi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki székesegyházként szolgált.

Bár a rendszerváltás után az ország több pontján a bíróságok visszajuttatták az ingatlanokat a görögkatolikusoknak, Nagybányán ez nem történt meg. A Máramarosi Görögkatolikus Egyházmegye hosszú ideje az egyetlen olyan történelmi román egyházmegye maradt, amely nem kapta vissza eredeti püspöki székesegyházát és a püspöki palotát.
Miért pont most, 2026-ban újult ki a vita?
A konfliktust az ortodox egyház legújabb, a templom történetét bemutató kiadványai és hivatalos prezentációi robbantották ki. Ezekben az anyagokban a nagybányai katedrálist kizárólag „történelmi ortodox katedrálisként” mutatják be, teljesen elhallgatva annak görögkatolikus múltját, építtetőit és Boldog Alexandru Rusu mártír püspök emlékét, aki a kommunista börtönben halt meg a hitéért és Ferenc pápa romániai apostoli látogatása alkalmából avatta boldoggá Balázsfalván.
A görögkatolikus egyházmegye felháborodottan reagált a tények elhallgatására. Nyilatkozatukban hangsúlyozták: az ortodox fél eljárása nemcsak a történelem durva elferdítése, hanem az igazság és a keresztény testvériség nyílt lábbal tiprása is.

Két katedrális egy városban
A jogi és morális patthelyzet látványos nyomot hagyott Nagybánya városképén is. Mivel a görögkatolikusok évtizedek alatt sem kapták vissza jogos tulajdonukat, kénytelenek voltak új hitéletet kiépíteni a modern Szent Kereszt-katedrálisban. Ezzel párhuzamosan az ortodox egyház is felépítette a maga monumentális, új Szentháromság-katedrálisát.
Bár mindkét felekezet rendelkezik már saját, hatalmas új templommal, a történelmi belvárosi katedrális ügye továbbra is nyitott seb maradt. A 2026-os események világossá tették: a tulajdonjogi vitákon túl a múlt elismerése és a történelmi igazságtétel nélkül nem várható megbékélés a két egyház között Nagybányán.
Virág Zsolt