Párbeszéd az elszigeteltség felett. A szentszéki diplomácia ereje a legkeményebb környezetben. Az Apostoli Szentszék a világ morális iránytűje.

A vatikáni diplomácia erejét, képességét és tekintélyét leginkább Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszék államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokért felelős titkára (ahogy említeni szokták a Vatikán külügyminisztere) moszkvai látogatása és annak kézzelfogható eredményei világítják meg. Egy olyan időszakban, amikor a globális párbeszéd szinte teljesen ellehetetlenült, a Szentszék külügyminisztere közvetlen csatornát nyitott a Kreml felé. Szergej Lavroval az Orosz Föderáció külügyminiszterével folyatott találkozó alkalmával az Apostoli Szentszék ismét megmutatta, miért a globális diplomácia egyik legnagyobb és legfontosabb morális iránytűje.
Gallagher érsek utazása a háború kitörése óta az első ilyen szintű vatikáni misszió Oroszországba. Ez önmagában is bizonyítja a Vatikán egyedülálló diplomáciai tekintélyét. Miközben a nyugati hatalmak elszigetelik Moszkvát, a Szentszék képes fenntartani a kommunikációt, mert nem geopolitikai érdekből, hanem a béke közvetítőjeként lép fel.
A látogatás során az érsek nemcsak Szergej Lavrov külügyminiszterrel folytatott mélyreható tárgyalásokat, hanem egyeztetett Jurij Usakovval, Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai tanácsadójával, valamint az Orosz Ortodox Egyház vezetésével is. Ez a széles körű nyitottság mutatja a szentszéki diplomácia hídépítő képességét.

Az érsek a Lavrovval közösen tartott sajtótájékoztatón, az orosz külügyminisztérium épületében mondta ki határozottan: „Ez a háború nem oldható meg katonai eszközökkel, a harcoknak véget kell vetni”. A Szentszék tekintélyét jelzi, hogy ezt az üzenetet az orosz fél partnereként, nyílt egyeztetésen fogadta.
A moszkvai látogatás igazolta, hogy a vatikáni diplomácia képes a legkeményebb politikai környezetben is a humanitárius normák és a politikai rendezés feltételeinek az újjáépítésére.
Virág Zsolt
fotó: Vatican News